A használt autóhoz lehet szervizkönyv, ismert típus, ismert minőség, tudjuk melyiket szabad uraságtól levetett állapotban bátran megvenni. Nos ez, ami a csónakok estében nincs meg. Sokszor akkor adják el, ha kihalt belőle valaki, aki miért is gondozta volna utolsó éveiben, vagy ha beválasztottak olcsó „Sufni-Művek” darabot, melynek véres a torka és kipofozzák „palimadarat” fogni.

Körülbelül 10 vételből úgy átlagosan 2 vétel a jó bolt, de ez csak utólag derül ki. A másik négy az nagyon nagy ráfaragás. A maradék négy nem akkora ráfaragás, hogy egy kis fantáziával meg ne tudjuk magyarázni…főleg ha ciki, lúzer dolog bevallani a tévedést. Mert, ugye sok koma utólag „én megmondtam előre” pozícióba helyezkedik, végre neki lehet igaza.

Szóval hosszú távon nézve, vagy vetítsük egy évre a költséget, a használt igen nagy valószínűséggel a legdrágább. Itt is érvényes a „szegények adója” elv, miszerint is, akinek csak használtra telik annyit költ rá, hogy lassabban fog egy új csónakra összegyűlni a ”lé”.

A használt csónak „olcsóért” akkor jó, ha veszélyes helyen kényszerülünk tárolni, és így legalább nem visz el értéket az áradás… vagy a betyárok. Ha valaki hiteles, ismert indok miatt vált csónakot, akkor bizakodóbbak lehetünk. Mondjuk a szomszéd eladja kétéves fa csónakját - amit láttunk, ahogy gondozott -, mert autótetőn szállítható könnyebb műanyag csónakra tér át kirándulásaihoz. Az eladót jobban meg kell nézni, mint a portékát módszer itt is javasolt.

Nem szeretnék senkit lebeszélni használt csónak vásárlásról. Nézze meg, kérje ki mások véleményét is. Hívjon fel akár engem is, tanácsot és tapasztalatot kap, ingyen. Tegyen a mérlegre minden ide vonatkozó információját (árat, „egy évre vetített költséget”, gondozásra fordítható időt, tárolási körülményeket, különféle más szempontot és/vagy kockázatot, stb.), aztán vagy rábeszéli magát a kiszemelt csónakra, vagy lebeszéli magát róla. Mindkét kimenetel előállhat.

A) Mint „állítják” sokszor, a használt autó egy „öreg svájci orvosé volt, aki a többi autója mellett ezt alig használta” … és akik felnőttként is hisznek a mesékben, azok ráfaragnak… A használt csónak piaca is részben mesevilág. Nem a „használtat-e ?” a kérdés, hanem az „az éppen adottat igen vagy nem?”.

Általában a használt csónakok közül 10-ből 4 jól néz ki (relatíve meg is kérik az árát), (mint mondtam már) közülük 2 jó vétel. Csak hogy melyik az a 2 a 4-ből, az sajnos nem ritkán csak utólag derül ki.

Nyilván, ha veszélyes helyen, ridegen tartjuk, és fennáll, hogy összetörhetik, ellophatják, úgy valóban az olcsóság lehet az egyik alapvető választási szempont. Azonban hosszú idő alatt, vagy „egy évre vetített költséget” számolva egy magunkkal hordozható csónak utánfutóstul, tárolási költséggel is sokkal olcsóbb lehet. Mindez mindig egyéni élethelyzet szerinti mérlegelés jelent, azaz szépek lehetünk és talán néha még okosak is… ”Döntéseink elrontása elidegeníthetetlen jogunk.”

Jó hír, hogy a használtként árult csónakok ára alacsony ezért a piaci bizonytalanság miatt. DE! De érdemes egy kis esélylatolgatást elkövetni. Még a jobban kinéző használt csónakok is sokszor rejtenek időzített bombát.

B) Műanyag csónak esetén is vannak olyan sérülések, melyek nem látszanak, de már elfárasztották az anyagot itt-ott, de nem feltűnő módon. Pl.: kövekre csapódás, utánfutón helytelen szállítás, partra emelés során éles tárgyakhoz, betonperemhez, lépcső sarkához ütés, tuskóra szaladás, stb. Pont a legszebb felületű, legcsinosabb műanyag csónakok a legsérülékenyebbek, lévén a két összeragasztott felület (külső és belső) esetén a ragasztás mindig rugalmatlanabb összetevő. Ezen kívül, ha a gyártó-készítő nem tudott folyamatos hőmérsékletet biztosítani a műhelyben, úgy az üvegszálon lényegében láthatatlan páraréteg csapódhatott le, és ez belekerülve az anyag szerkezetébe egyfajta korróziós időzített bombát jelenthet. Szóval hogy is készült a csónak… na ezt nyomozza ki !

C) Fa csónak esetén az a kérdés, mivel, miként volt kezelve. Elég lehet egyetlen alkalommal nem megfelelő festéket kenni rá, és már kész is a gombatelep, mely csak a kedvező körülményekre vár, hogy virágozzék. Tegyük fel a kérdést, mivel kezelte eddig csónakját? És ha nem tudja megmondani, hogy miként és miért váltotta a festékeket az évek során, akkor baj van, mert az elmúlt években a hazai piacon nagy változások voltak, a javasolható anyagok összetételükben és gyártójuk személyében változtak, így nem volt két egymást követő év, amikor ugyanazt szabad lett volna használni. Nem elég „kültéri” festéket venni. Van a ”beltéri”, van a ”kültéri” és ettől még nagyon eltér, amit egy vízen tartott facsónakra tehetünk, mely - mint tudjuk - felszívott nedvességtartalommal működik. Minden olyan festék, mely réteget képez - akár beivódik, akár felületként van rajta - sietteti a fa romlását. Példának képzeljünk el egy répát, vagy retket, melyet műanyag zacskóban a nyári kerti asztalon felejtünk pár napra, látjuk, hogy gyorsított ütemben megy tönkre a bezárt anyag.

Fa csónak esetében a „kulcs-csomós vizsgálat” is megtehető, elvégezhető. Valami kemény fémtárggyal, kulcs, csavarhúzó, stb. meg kell nyomkodni a csónakot. Sőt, előtte olyan fatárgyakon, melyek biztosan nem gombásak, nem rothadtak próbát lehet tenni, hogy érezzük milyen kellene legyen a fa alaphelyzetben. Ha a csónakon puhább részeket lehet találni, ahová könnyebben belenyomható (lenne) a fémdarab, úgy ne vásárolja meg! Ezen puhább részek, melyeken az enyészet vasfoga már javában dolgozik, leggyakrabban az élek-sarkok mentén, a fedett részek alatt és az oldalpalánk középmagasságában lehetnek, mert az a rész hol víz alatt van esővel telt állapotban, hol kint szárazon. Ez a váltakozó igénybevétel a fa rostos anyagát – mint hűtött húst, zöldséget a többszöri fagyasztás - rongálja, ezért itt már puhább lehet.

D) Beműanyagozott facsónak: Erre nem adok tanácsot, erről lebeszélem !!! A beműanyagozott facsónak NEM gondozásmentes és NEM hosszú életű. A műanyag és a fa nedvesség és hő hatására nem dolgozik együtt. Hiába tartjuk esőmentesen, a nyári hő és az őszi dér úgyis elvégzi a munkáját. Ráadásul lenolajjal kenegetheti az ember belülről a csónakot, hogy minél kisebb legyen a víz és pára fent leírt hatása. A beműanyagozott csónak akkor jó szolgálatot tesz, ha nem szivároghat egy facsónak a nagy terhelés, mélyre merülés esetén –terhelés nélkül csak az alsó részein van igazán bedagadva-, például egy kölcsönzőben ahol utcai ruhás turistákat kell „Matula Bácsis” hangulatban - azaz fa csónakban - megcsónakáztatni a tanösvényen. A csónakok nagy átlaga 4-5-6 éven belül kirohad a műanyagból. Persze hihetünk azoknak, akik láttak már olyan embert, aki beszélt olyannal, aki hallotta amint, valaki egyszer azt mondta, hogy húsz évet kibírt egy…

Kívül belül beműanyagozott facsónak: És ha egyszer kicsit is megsérül, egy tűszúrásnyi helyen mondjuk, hogyan fogja kiszárítani a beszivárgott vizet? Vagy ott rohasztja nyáron a víz, és repeszti, roncsolja télen a jég a csónak anyagát? Nem szabad elhinni, hogy levegő nélkül a rohadás nem indul be, oxigén hiányában. Ahol a víz bejut, ott a levegő is utat talál. Ha megsérül, akkorra már javíthatatlanul vége lehet az efféle csónaknak, mikorra látjuk is a hibát.

Vízálló „OSB-lapból” vagy vízálló rétegelt lemezből készült és beműanyagozott csónak sem vízálló. Az ilyen lemezek ragasztóját ugyan nem oldja a víz, mint a vízfestéket. DE a fa felveszi a vizet, és viszonylag hamar rétegeire, háncsaira bomlik a lemez. Nem a ragasztó, hanem a fa a gyenge láncszem, amiből nem tud kiszáradni a víz, és ha ki is szárad, akkor is a rostos anyag fárad-romlik, mint a mélyhűtött étel a többszöri föl-le engedéstől.

E) Az alumínium-csónaknak is van - a közhiedelemmel ellentétben - korróziója. Többnyire apró, többnyire fehér pontokon „virágzó” pöttyökkel találkozhatunk. Az alumínium felületén lévő oxidréteget laborban vizsgálva találtunk olyan vegyületeket, mely nedves környezetben örökké működő fúróként „ette” a csónak anyagát. A szegecselt csónakok szegecselése idővel gyengül, és az újra végigkalapálás sem tartós megoldás, néha csak ront a helyzeten. Az alumínium csónak bordákra épül, a bordák közti részen ha megütik, behorpad a lemez, megnyúlik, már nem „vissza-kalapálható”, így a hullámos felület nagy ellenállás a vízben, erősebb evezést, több benzint, gyorsabban merülő akkumulátort eredményezhet. A fentiek tudatában egy alu csónak lehet öregen is jó, de alapos vizsgálatot igényel.

F) Vascsónakról azt érdemes megfontolni, hogy két oldalról is fogy az anyag. Festheti, horganyozhatja, de fogy az anyagvastagság és hamar gyengülhet, lyukadhat. Ha eleve vastag az anyaga, úgy akkora légkamrákat igényel, hogy kevés hely marad az embernek, ha meg vékony, úgy rövid az élettartam. Aki úgy gondolja, hogy majd időnként lefesti, az számoljon a felület nagyságával. Meglepően nagy a felület, kívül-belül-bordák-peremek felületei akár 20 m2–t is elérhetnek. Az évenkénti megfelelő felületkezelés árát (több doboz és csak jó minőségű festék, rozsdaoldó, alapozó, hígító, ecset, kesztyű) érdemes kalkulálni, és itt is „egy évre vetített költséget” számolni.

G) A dupla fenekű csónak biztonságos, mert ha kilyukad az egyik még ott a másik :) Ez komolyan vehető ? A dupla fenekű, vagy dupla építésű műanyagcsónak a készítőnek és a kereskedőnek jó, mert könnyű készíteni egyszerű munkaerővel, és szép, sima, könnyű tukmálni. Duplának sokféle dolgot hív a népnyelv. Vagy arról van szó, hogy a csónak aljába van a légtartály; vagy arról, hogy műanyag csónakot külső és belső részből építenek utólagos összeragasztással (olykor csak a peremein, ülésein sima a felület és utólag ragasztott). Csakhogy az utólagos ragasztások soha sem rugalmasak, hanem inkább sérülékenyek. Márpedig a csónak üzemszerűen karóra fut, zsombékot fog, stéghez ütődik, kőhöz ér és akkor még jó sorsa van. Az utólag ragasztott csónakok rétegei nagy valószínűség szerint el fognak válni. Úgy már gyengébb, mint kellene. Olyan nincs, hogy kívül egy csónak és belül is egy csónak, és ha a külső kilyukad a belső még jó és megvéd. A rétegek közé kerülő víz olyan billegést eredményezne, mintha egy nagy ólomlabda gurigázna a csónakban. A fenékrészben lévő légkamra csak egészen nagy csónakokban, kishajókban nem nyűgös. Ha alul légtartály van, máris lehet nyakba húzott térdekkel ülni a csónakban, nem lehet kényelmes pózban tartani a lábakat. Kis csónakoknál pedig, ha magasabban állok, billegős lesz a csónak, magasabbra kerül a súlypont. A „dupla” nem definiált fogalom. Amit annak hívnak, az esetek jó részében nem ad előnyt, viszont hátránya az van a vevő számára, mégis tévesen, mint „pozitív” fogalmat használják sokfelé.